Jardin Lifau Nakfilak ba Kalbuadi Nia 'RATE'

Jardin Lifau iha Rejiaun Administrativu Espesiál Ambeno Oecuse (RAEO), ne’ebé uluk konstrui husi Eis Ministru Turismu, atuál Sekretáriu Jerál Partidu CNRT Francisco Kalbuadi Lay, nakfilak ona hanesan rate.

Projetu ne’e halo la hotu no paradu maibé osan milloens lubuk ida gasta hotu ona, iha Kalbuadi nia tempu hanesan Ministru Turismu.

Prezidente Partidu CNRT ba halo konsulidasaun iha RAEOA hakilár makás dehan, nia arenpede tanba haruka Sekretáriu Jerál FRETILIN Dr. Mari Alkatiri ba Oecuse hodi lidera RAEOA/ZEESM.

Hatan ba  Xanana nia deklarasaun, Dr. Mari Alkatiri dehan, laiha ema ida mak lori nia ba Oecuse, nia (Alkatiri) rasik mak hili Oecuse atu implementa ZEESM.

Xanana Gusmão hakilar maibé haluha katak, sira nain tolu (Xanana, Kalbuadi,Tomas Cabral) nia projetu mak abandonado tanba halo la hotu.

“Jardin Lifau  ne’e  laos hau nia projetu, ne’e Xanana ho Kalbuadi nia projetu, Jardin ida Oebau ne’e mós Xanana ho Kalbuadi nia projetu, uma (edefisiu STAE) Tomas Cabral ho Xanana nia projetu, halo buat tolu deit la hotu, mai dehan buat hotu sira halo,” dehan Sekretáriu Jerál FRETILIN 28 Janeiru 2023.

Sekretáriu Jerál FRETILIN ne’e hatete, nia nunka buka atu hatun ema ida, koalia politika iha eleisaun ne’e buat ida, hothotu ona, maibé  hatun ema ida,ho tolok ho odio no rasista ne’e nia la hatene.

“Agora dehan fali (nia Xanana) respeita FRETILIN maibé  laos ema FRETILIN (hau fundador) se hau fundador laos FRETILIN entaun nia (Xanana) saída fali? Koalia la hanoin uluk,”

 

Negosiasaun FM, Xanana fó Bokur Australia

Sekretáriu Jerál FRETILIN, Dr. Mari Alkatiri  konsidera, negosisaun fronteira marítima ne’ebé Xanana Gusmão ba halo gasta rekrusu boot, ne’e failla tanba fronteira marítima Timor-Leste ne’e sedauk kompletu bainhira Timor-Leste ho Indonesia seidauk iha linña fronteira marítima.

“Negosiasaun ba tasi timor salah, tanba ita aposta ba objetivu ida, ita hothotu hakarak kadoras tenki mai Timor-Leste, ita aposta ba objetivu ida ne’e, agora ita gasta osan barbarak mais la tau pontu ruma dehan kadoras tenki mai Timor, pois tau fali opsaun kadoras bele mai Timor-Leste  ou bele ba Australia, halo nusa! semak salah,” dehan Sekretáriu Jerál FRETILIN bainhira inkontru ho kuadru FRETILIN iha RAEOA 28/1/2023.

Tratadu fronteira marítima ne’ebé Xanana Gusmão ba negosia fó vantagen no vitória ba Australia tanba Australia manan 30%, manan $651.7 milloens, manan poder atu deiside distinu kadoras Greater Sunrise mai TL ou ba Australia.

“Agora ita dehan 80% mai Timor- Leste kuandu kadoras ba Australia, (no) 70% mai Timor-Leste kuandu kadoras mai Timor-Leste (australia manan saugate 30%) depois ita sosatan partisipasoens $651.7 milloens intrega ba Conocophilips ho Shell,” dehan Sekretáriu Jerál FRETILIN.

Timor-Leste sedauk hahu tan negosiasaun ho Indonesia kona-ba fronteira oinsa mak ansi  retifika tratado fronteira marítima hodi fó rikusoin 30% iha kampu Greater Sunrise ba Australia.

“30% fó ba Australia bainhira kadoras mai TL hau la konkorda, tanba saída mak 30% tenki fó ba Australia laos 30% deit, maibe Australia bele blokeia para projetu ne’e lalao, (tanba) Australia mós iha podér (atu) deside, entaun semak faan soberania? ita sosa ona (partisipasaun) ho $651.7 milloens de dólar, fó tan 30% ba Australia, pois Australia mos sei iha podér atu deside kadoras ba ne’ebé?,”

 Intrega tiha rikusoin 30% ba Australia pois sei iha koragen dehan, Sekretáriu Jerál FRETILIN mak peñor soberania Timor-Leste ba Australia. Uluk primeiru governu halo aranjamentu ida ho naran CMATS  ne’e laos akordu , laos mós tratado maibé iha  CMATS ne’e iha klauza ida hatete klaru katak, durante tinan 6 laiha esplorasaun, significa akordu la vale ona.

“CMATS ne’e laos akordu nein tratado fronteira marítima, CMATS ne’e aranju ida halo para atu partilha rekrusu. Maibe iha aranju ida ne’e,  iha mos pontu ida ne’ebé hatete klaru katak durante tinan nen, la halo esplorasaun ba Sunrise akordu ne’e ita bele anula,”

CMATS ne’e, negosiasaun ida ho intelijensia, ida nemak dehan uza kakutak, tanba momentu ne’eba Timor-Leste iha estratégia katak  sei blokeia, too tinan 6  mak ita halo negosiasaun foun.

Agora  intrega 30% ba Australia, Australia manan ona tanba laiha ona negosiasaun foun, Timor-Leste hein negosiasaun ho indonesia.

Akordu CMATS uluk Dr. Ramos Horta hanesan Ministeriu Negosiu Estranjeiru mak asina, mais FRETILIN nunka akuza RDr. Ramos Horta.

 

KAZU EIS KOMISÁRIU CNE, CNRT KATAR IHA ULUN KOI IHA KIDUN

 

Parese laiha ona asuntu atu halo propaganda CNRT media Center  ne’ebé lideradu husi Dadin Kalbuadi nia oan mane Siku Lai, halo propaganda hodi kahur kazu eis Komisáriu CNE ho ema nain sia (9) ne’ebé la simu posse.

Kazu Eis Komisáriu CNE laiha relasaun ho ema nain sia ne’ebé la simu posse, maibé CNRT kahúr, ida ne’e, hatudu lolos CNRT katar iha ulun koi iha kidun.

Eis Komisáriu nain 13 ne’ebé hetan alegasaun mós iha direitu atu justifika iha Tribunál no fiar katak sira nain 13 la halai husi prosesu Justisa iha Timor-Leste laos hanesan kuadru CNRT Emilia Pires ne’ebé naok povu nia osan halai husi Justisa to’o agora seidauk fila mai Timor-Leste.

CNRT katar iha ulun koi iha kIdun haluha katak,desizaun ne’ebé eis Komisáriu CNE  deside hodi aluga karreta ne’e iha tinan 2006, iha ne’ebé Timor-Leste seidauk aprova kodigu penál Timor-Leste nian.

Kodigu Penál Timor-Leste nian aprova iha tinan 2009, oinsa mak bele  kondena kazu ne’ebé mak akontese iha 2006, se iha tinan 2006 kodigu penál iha ona, eis Komisáriu CNE mós la foti desizaun hodi aluga kareta iha momentu ne’eba.

CNRT la hatene karik ne’e bolu “NULLU CRIMEN SINE LEGE PREVIA,” laiha krimi se karik laiha lei mak preve antes hodi kualifika hanesan krimi.

Propaganda sira ne’ebé CNRT lansa hatudu lolos sira la intende lei, mesak fuck deit mak iha CNRT nia laran, koalia buat ne’ebé laiha relasaun ba malu, ne’e ema babain bolu fiu kotu.